New York-palota

A palota, ahol Budapest irodalmi élete otthonra talált

Az Erzsébet körút egyik legimpozánsabb épülete több mint egy évszázada áll a Nagykörút forgatagában, mégis nehéz pusztán épületként tekinteni rá. Egyszerre palota, szálloda, irodaház és kultúrtörténeti szimbólum. 

A historizáló stílusú palota 1894-ben épült a New York Life Insurance Company magyarországi székházaként, bérlakásokkal, kávézóval és üzlethelyiségekkel kiegészítve. A földszinten megnyíló New York kávéház azonban hamar önálló életre kelt, és rövid idő alatt a budapesti művészeti és irodalmi élet egyik legfontosabb találkozóhelyévé vált.

A New York-palota így nem egyszerűen Budapest egyik legszebb épülete lett, hanem egy olyan hely, ahol történetek, kéziratok, legendák és korszakok születtek.

A palota, amely Amerikából érkezett Budapestre

A történet a 19. század végén kezdődött, amikor az amerikai New York Life Insurance Company budapesti székház építéséről döntött.

Bővebben

A reprezentatív palotára kiírt tervpályázatot Hauszmann Alajos vezette tervezőcsapat nyerte meg, Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével. A korszak legjelentősebb iparosai és művészei dolgoztak az épületen: a Ganz- és a Zsolnay-gyárak mellett szobrászok, festők és üvegfestő műhelyek egész sora vett részt a kivitelezésben.

Az 1894-ben megnyíló palota a historizmus egyik kiemelkedő budapesti alkotása lett. A neobarokk és reneszánsz elemeket ötvöző homlokzatot gazdag ornamentika, allegorikus szobrok és közel 60 méter magas torony koronázza.

A palota homlokzata

A palota gazdagon tagolt homlokzata a historizáló építészet egyik látványos budapesti példája. Az alsó szintek rusztikus mészkőburkolata és nagyvonalú nyílásrendje határozott, monumentális alapot ad az épületnek, amelyből fokozatosan emelkednek ki a világosabb tónusú felsőbb szintek hatalmas oszlopai, díszes szemöldökpárkányai és finoman kidolgozott kőfaragásai.

A homlokzat részletei szinte minden négyzetméteren újabb motívumot rejtenek: balusztrádok, obeliszkek, timpanonok, allegorikus szoboralakok és gazdagon ornamentált pilaszterek teszik szinte színházi díszletté az épületet. A szobrászati program tudatosan kapcsolódott az egykori biztosítótársaság identitásához is: a főbejárat atlaszfigurái az emberi élet különböző korszakait idézik meg, míg a felsőbb szintek nőalakjai a gazdagságot és a takarékosságot szimbolizálják.

A saroktornyoknál és a főhomlokzaton amerikai és magyar allegorikus alakok, valamint a szabadság géniuszának figurái jelennek meg, a torony csúcsán pedig az egykori biztosítótársaság jelképe, a kiterjesztett szárnyú sas kapott helyet. 

Márvány, bronz és egy városi legenda

A New York-palota belső tere legalább annyira monumentális, mint a homlokzata. A háromhajós, több szintre tagolt enteriőrt márványburkolatok, csavart oszlopok, aranyozott díszítések, bronzlámpák, freskók és árkádívek határozzák meg. A mennyezeti festményeken mitológiai alakok, bacchánsnők és allegorikus figurák jelennek meg, miközben a tér egészét egyszerre lengi körül a palotaszerű monumentalitás és a kávéházi nyüzsgés hangulata.

A legenda szerint a megnyitáskor a kávéház kulcsait a Dunába dobták, hogy a hely soha ne zárjon be. Bár a történet valóságtartalma vitatott, jól mutatja, milyen gyorsan vált a New York kávéház a budapesti kulturális élet mítoszává.

A hely, ahol irodalomtörténet íródott

A 20. század első évtizedeiben a New York kávéház Budapest egyik legfontosabb irodalmi központjává vált. Az asztaloknál újságírók, szerkesztők, költők és írók dolgoztak és vitatkoztak. A korszak legismertebb alkotói közül megfordult itt Ady Endre, Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond is.

A kávéház nemcsak találkozóhely volt, hanem informális szerkesztőségként is működött. A pincérek „kutyanyelvnek” nevezett hosszúkás papírokat vittek az íróknak, akik gyakran itt írták cikkeiket, novelláikat vagy verseiket.

A New York kávéházban egyszerre volt jelen az irodalom, az újságírás, a képzőművészet, a zene és a színházi élet. A századforduló Budapestjének egyik legfontosabb szellemi központja működött itt.

A palota, amely többször újjászületett

A második világháború és az azt követő évtizedek a New York-palota történetében is komoly törést jelentettek. Az épület megsérült, a kávéházat kifosztották, majd az államosítás után hosszú időre elveszítette eredeti szerepét. A New York kávéház Hungária néven működött tovább, az épület pedig irodaházként, „sajtópalotaként” adott otthont szerkesztőségeknek és kiadóvállalatoknak.

A rendszerváltás után sokáig kérdéses volt az épület jövője. Felmerült színházként, irodaházként vagy vegyes funkciójú épületként való hasznosítása is, végül azonban a 2000-es évek elején döntés született a teljes rekonstrukcióról és luxusszállodává alakításról.

A felújítás során a cél az volt, hogy az épület visszakapja eredeti pompáját. A restaurálás végül több évig tartott, és 2006-ban nyílt meg újra Boscolo New York Palace Hotel néven. A rekonstrukciót 2007-ben Europa Nostra díjjal ismerték el. 2020 óta az épület Anantara New York Palace Budapest Hotel néven működik tovább.

Budapest egyik legismertebb kulturális szimbóluma

A New York-palota ma egyszerre műemlék, luxusszálloda és turisztikai ikon. A New York kávéház az elmúlt években újra Budapest egyik legismertebb találkozóhelyévé vált. A kávéház egész napos élőzenei programjai, történelmi enteriőrje és kulturális öröksége miatt ma már nemcsak a budapestiek, hanem a világ minden tájáról érkező turisták számára is kiemelt úti cél.

Az épület így ma is ugyanazt a szerepet tölti be, mint több mint száz éve: egyszerre reprezentálja Budapest eleganciáját, kulturális gazdagságát és azt a különleges városi életérzést, amelyben az építészet és a történetek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak.

A képek forrása: Anantara New York Palace Budapest Hotel weboldal, New York Café weboldal