Duna Aréna

Verseny az idővel

Kevés sportlétesítmény épült meg olyan gyorsan és akkora nemzetközi figyelem mellett Magyarországon, mint a Duna Aréna.

A budapesti vízi központ eredetileg a 2021-es világbajnokságra készült volna, a projekt azonban teljesen új fordulatot vett, amikor Budapest 2015-ben átvette a 2017-es FINA vizes-világbajnokság rendezési jogát. Innentől kezdve a stadion építése nemcsak kiemelt sportberuházássá, hanem valódi versennyé vált az idővel.

A Duna-parton, Angyalföld és a Margitsziget közelében felépült aréna végül rekordidő alatt készült el, és a 2017-es világbajnokság egyik legfontosabb helyszínévé vált. A bajnokság idején közel 15 000 néző befogadására volt alkalmas, végleges formájában pedig 5 000 fős kapacitással működik tovább.

A Duna Aréna azonban nem csupán egy új versenyuszoda lett. A beruházás a környező városi környezetet is átalakította: megújultak a kapcsolódó közterületek, gyalogos kapcsolatok és közlekedési infrastruktúrák, így az épület a budapesti Duna-part egyik meghatározó elemévé vált.

A hullámzó homlokzat mögött

A Duna Aréna építészeti koncepcióját Ferencz Marcel és Détári György készítette.

Bővebben

Az épület formavilága tudatosan idézi meg a víz mozgását: a hullámzó, könnyed homlokzat egyszerre dinamikus és elegáns megjelenést ad az arénának. A látványos külső mögött ugyanakkor rendkívül összetett mérnöki és funkcionális rendszer működik, amely a nemzetközi úszó- és vízilabda-versenyek szigorú követelményeihez igazodik.

Az alapkőletételre 2015 májusában került sor, a műszaki átadás pedig már 2017 februárjában megtörtént. A Duna Aréna így a világ egyik leggyorsabban megvalósított, ilyen léptékű nemzetközi sportberuházásává vált.

2 400 tonna acél és egy különleges emelés

A projekt egyik legnagyobb műszaki kihívását az aréna acélszerkezete jelentette, aminek a tervezését, gyártását és helyszíni szerelését a KÉSZ Csoport végezte, míg az acélszerkezeti szakkivitelezői feladatokat a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. látta el.

A stadion különlegessége, hogy a mintegy 2 400 tonnás acélszerkezetet nem a végleges helyén építették meg. A teljes szerkezetet több mint 300 kamion szállította a helyszínre, amit utána első lépésként a földön szereltek össze, majd egy speciális mérnöki megoldással egyetlen elemként emelték a helyére.

Az emelési művelet mindössze 6 órán át tartott, amikoris a szerkezetet 44 méteres magasságban a végleges, 17 méter magas helyére emelték — ez Magyarországon különlegesnek számító technológiai megoldásnak számított.

A projekt szakmai színvonalát több elismerés is igazolja: a Duna Aréna elnyerte a Tierney Clark-díjat, valamint a Magyar Acélszerkezeti Szövetség Acélszerkezeti Nívódíját is.

A vízi sportok új központja

A Duna Aréna a világbajnokság után is meghatározó szereplője maradt a hazai és nemzetközi sportéletnek. Az elmúlt években úszó-világbajnokságok, Európa-bajnokságok, vízilabda-események és utánpótlás-versenyek helyszíne volt, miközben a magyar úszó- és vízilabdasport egyik legfontosabb edzőközpontjává is vált.

A komplexum egyszerre szolgálja az élsportot, az utánpótlás-nevelést és a mindennapi sportolást. Az aréna a nagyközönség számára is nyitott, így a világesemények helyszíne a hétköznapokban is élő része maradt Budapest sportéletének.

A Duna Aréna ezért ma már jóval több, mint egy világbajnokságra épült uszoda. Olyan kortárs építészeti és mérnöki teljesítmény, amely hosszú távon is meghatározó szerepet tölt be Budapest városi és sportinfrastruktúrájában.

A képek forrása: KÉSZ Csoport, NSÜ Nemzeti Sportügynökség Nzrt.