Cifrapalota

A palota, ami túl „cifrának” számított

A Cifrapalota ma Kecskemét egyik legismertebb jelképe, de amikor a 20. század elején felépült, korántsem rajongott érte mindenki. Voltak, akik szerint túl díszes, túl hivalkodó, túl modern volt, mások inkább kórházat vagy szociális lakásokat építettek volna a helyére.

A „Cifrapalota” elnevezés eredetileg csipkelődő gúnynévként ragadt rá az épületre. A név azonban annyira találó lett, hogy végül hivatalosan is így kezdte emlegetni a város. Ma már nehéz lenne elképzelni Kecskemétet nélküle.

Egy város, amely meg akarta mutatni magát

Kecskemét a 19. század végén élte egyik legnagyobb fejlődési korszakát. Az alföldi futóhomok megkötése, a szőlő- és gyümölcstermesztés fellendülése komoly jólétet hozott a városnak. A helyiek pedig szerették volna ezt meg is mutatni.

Bővebben

A városvezetés elhatározta, hogy modern, reprezentatív főutcát épít, így született meg a széles Rákóczi út terve, ahova a legfontosabb épületeket szecessziós stílusban terveztek meg, ami a korszak legdivatosabb stílusának számított.

Ebben az időszakban készült a Városháza is Lechner Ödön tervei alapján, és hamarosan megszületett az ötlet egy új városi bérpalotára is.

A történet szerint egy helyi bank tett különösen előnyös ajánlatot a városnak a főtér sarkán fekvő telekre. A városatyák ekkor jöttek rá, hogy ha egy banknak megéri itt bérpalotát építeni, akkor miért ne építene sajátot maga a város? Így született meg Kecskemét első bérpalotájának ötlete.

Egy fiatal építész és egy hónapnyi tervezés

A feladattal 1902-ben egy fiatal, autodidakta építészt bíztak meg. Márkus Géza mindössze egy hónapot kapott a tervek elkészítésére. A tervezés során a magyaros szecesszió világát követte, amelyet Lechner Ödön tett híressé, de közben a bécsi szecesszió modernebb formái is hatottak rá. A végeredmény egyszerre lett népies, játékos és rendkívül modern.

Az épület 1903-ra készült el.

A Cifrapalota legkülönlegesebb része a homlokzat. Hullámzó vonalak, színes majolikadíszek, népművészeti motívumok és mázas tetőcserepek borítják az egész házat. Sokan úgy tartják, hogy a minták az alföldi pásztorok cifraszűrjeinek hímzéseit idézik.

A díszeket a híres Zsolnay Porcelánmanufaktúra készítette, ugyanaz a gyár, amely a korszak legszebb magyar szecessziós épületein is dolgozott. A piros, kék és zöld pirogránit elemek, a mázas cserepek és a különleges kerámiadíszek miatt az épület szinte mesebelinek hatott a korabeli Kecskeméten.

Kaszinó, bálok és elegáns lakások

A Cifrapalota eredetileg nem múzeumnak épült. A földszinten tizenkilenc üzlet működött, az emeleteken elegáns bérlakásokat alakítottak ki, az első emeleten pedig a Kereskedelmi Kaszinó kapott helyet.

A palota egyik legkülönlegesebb tere a híres Pávás terem volt, ahol bálokat, társasági eseményeket és összejöveteleket rendeztek. A mennyezet alatt színes pávák sorakoztak, a tükrök pedig még nagyobbnak mutatták az egyébként is látványos teret.

A kaszinóban könyvtár, étterem, játékterem, telefonos szoba és külön öltözők is működtek, utóbbi főleg azért, hogy a hölgyek a bálok közben átöltözhessenek vagy felfrissíthessék ruháikat.

Nem mindenki szerette elsőre

A ma ikonikusnak számító épület a maga korában megosztotta az embereket. Voltak, akik túlzásnak tartották a díszítést, mások szerint teljesen idegen volt az Alföld világától. A hullámzó homlokzat, a színes kerámiák és a szokatlan formák sokak számára szinte sokkolóan modernnek hatottak.

Pedig éppen ez tette különlegessé.

Az U alakú épület három egyenrangú homlokzatával, lekerekített sarkaival és vastag, hófehér vakolatával inkább hasonlított egy hatalmas szoborra, mint hagyományos bérházra. A tervezett saroktornyok végül költségcsökkentés miatt nem készültek el, de a díszítésen nem spóroltak.

A Cifrapalota új élete: múzeum

A második világháború után az épület sokféle funkciót kapott: működtek itt szakszervezetek, irodák és különböző intézmények is. 1983 óta azonban a Kecskeméti Katona József Múzeum egyik legfontosabb kiállítóhelyévé vált. Ma egyszerre művészeti, régészeti és történeti központ. A Cifrapalotában őrzik többek között a híres kunbábonyi avar fejedelmi sír aranykincseit, amelyek Magyarország legjelentősebb avar kori leletei közé tartoznak.

A képtár gyűjteménye országos jelentőségű: láthatók itt Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Czóbel Béla vagy Tóth Menyhért alkotásai is.

2002 óta itt rendezik meg a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét, és az épület rendszeresen ad otthont nagyszabású időszaki kiállításoknak is.

A magyar szecesszió egyik legszebb épülete

A Cifrapalota ma már nemcsak Kecskemét jelképe, hanem a magyar szecesszió egyik legismertebb alkotása is. Egyszerre mesebeli palota, várostörténeti emlék, művészeti központ és annak a korszaknak a szimbóluma, amikor Kecskemét megmutatta az országnak, milyen gazdaggá és magabiztossá vált.

És talán éppen ezért lett végül olyan találó a neve is, mert valóban, ez egy igazi cifrapalota.

A képek forrása: Kecskeméti Katona József Múzeum, Kecskemét - Környéke.hu, Kecskemét.hu