Szent József-templom, Mátyásföld

Tudtad-e, hogy a mátyásföldi Szent József-templom nemcsak egy templom, hanem egy egész közösség összefogásának emléke?

A templom, amely egy közösség születését jelképezi

Ahogy a századfordulón egyre többen választották otthonukul a nyaralótelepet, lassan világossá vált, hogy a közösségnek nemcsak szép házakra, hanem saját lelki központjára is szüksége van. Mátyásföld ekkor még közigazgatásilag Cinkotához, egyházilag pedig a csömöri plébániához tartozott. A helyieknek más települések templomaiba kellett járniuk, miközben saját közösségük egyre erősebbé vált. A templom felépítése ezért nemcsak vallási, hanem identitásbeli mérföldkő is volt, azt jelezte, hogy Mátyásföld már nem pusztán nyaralótelep, hanem önálló arculattal rendelkező település.

A Szent József-templom ezért jóval több egy neogótikus templomnál, megépülése annak a pillanatnak az emléke, amikor a nyaralótelep valódi közösséggé kezdett formálódni.

Bővebben

Amikor egy egész telep összefogott

1903-ban Paulheim József vezetésével megalakult a Templomépítő Bizottság. A cél egyszerű volt, a feladat annál nagyobb: saját templomot építeni a fejlődő közösség számára. A vállalkozás sikeréhez sokan hozzájárultak. A templom telkét Beniczky Gáborné, született Batthyány Ilona grófnő adományozta, az építkezés költségeit pedig adományokból, helyi rendezvények bevételeiből és a lakók összefogásából teremtették elő. A korabeli beszámolók szerint az egész telep magáénak érezte az ügyet.

A terveket Weninger Ferenc készítette el neogótikus stílusban, az építkezés pedig 1904-ben kezdődött. A munkálatok meglepően gyorsan haladtak, alig egy évvel később, 1905 augusztusában már meg is áldották az elkészült templomot. Ez a gyorsaság nem csupán a szervezés sikerét mutatta. Azt is bizonyította, hogy a még fiatal mátyásföldi közösség képes volt összefogni egy közös cél érdekében.

Az önálló plébánia azonban még évtizedekig váratott magára. A helyi hívek hosszú időn át dolgoztak azért, hogy Mátyásföld saját egyházi központtá váljon, ami végül 1936-ban valósult meg.

A neogótikus templom, amely a villanegyedhez igazodott

A Szent József-templom építészetében egyszerre jelenik meg a középkori templomok világa és a századforduló kertvárosi hangulata. Kereszt alaprajza, karcsú arányai és negyven méter magas tornya messziről is jól felismerhetővé teszik. A nyolcszögletű toronysisak és a magasba törő formák a neogótika jellegzetes elemei, amelyek a századfordulón ismét népszerűvé váltak Magyarországon.

A templom úgy épület meg, hogy méretével és arányaival illeszkedjen a körülötte álló villák világához. A magas torony ugyan messziről is tájékozódási pontként szolgál, mégis harmonikusan kapcsolódik a kertvárosi utcaképhez. Nem véletlen, hogy a Pilóta utcai villák és a templom együtt alkotják Mátyásföld történeti tengelyét. 

Évszázadok művészete egy belső térben

Belül a mintás terrazzo padló, a színes üvegablakok, a gazdag festett felületek és a szobrászati díszítés egyszerre teremtenek ünnepélyes és otthonos hangulatot. A templom belső tere ugyanakkor nem egyszerre készült el. Évtizedeken keresztül újabb és újabb művészek gazdagították. A háborúban elpusztult üvegablakokat később több ütemben pótolták, a falképek is különböző korszakokban készültek, így a templom belseje ma valójában egy évszázad művészeti rétegeit őrzi.

Kiemelkedő alkotás a Senyei Károly által készített Szent Erzsébet-szobor, de az orgona, a kovácsoltvas részletek és a főoltár ikonográfiája is azt mutatja, hogy az épület nem csupán liturgikus tér, hanem jelentős művészeti értéket is képvisel.

A 20. század háborúi ezt az épületet sem kímélték. Az első világháború idején két harangját hadi célokra rekvirálták, amelyeket csak évekkel később tudtak pótolni. A második világháború újabb károkat okozott.

A templom ma

A Szent József-templom Mátyásföld egyik legfontosabb jelképe. A Pilóta utcai villákkal együtt olyan történeti együttest alkot, amely ritka egységben őrizte meg a századfordulós kertváros hangulatát. Miközben a környék az elmúlt több mint száz évben folyamatosan változott, a templom végig megmaradt találkozási pontnak. Tornya ma is ugyanúgy uralja a környék látképét, ahogyan egykor a nyaralótelepre érkezők számára is tájékozódási pontot jelentett.

Nemcsak egy épület, hanem annak emléke is, hogy egy közösség összefogással képes volt saját jövőjét formálni.

 

A képek forrása: Funzine, Építészfórum

Adatok
Helyszín
Budapest
Építés éve
-
Alapterület
270 m²
Legmagasabb pont
40.00 m